2014. október 17., péntek

KATA vagy SZJA?

 http://adokoveto.blogspot.hu/2014/10/az-egyeni-vallalkozas-es-kata.html Az itt található bejegyzéshez állítottam össze egy összehasonlító táblázatot.
 


SZJA - KATA összehasonlítás
SZJA törvény szerint alatt adózó egyéni vállalkozó
KATA hatálya alatt adózó egyéni vállalkozó
Bevétel
3200000
3200000
Költség
1500000
1500000
Bruttó vállalkozói kivét (minbér*12)
1416000
0
Szja (bruttó bér*0,16)
226560
0
Nyugdíjjárulék (bruttó bér*0,1)
141600
0
Egészségbiztosítási járulék (bruttó bér*1,5*0,07)
148680
0
Munkaerőpiaci járulék (bruttó bér*1,5*0,015)
31860
0
Nettó vállalkozói kivét (bruttó-levonások)
867300
0
Szocho (bruttó bér*1,125*0,27)
430110
0
Bevétel-Költségek (bevétel-költség-buttó kivét-szocho)
-146110
1700000
Vállalkozói adóalap
-146110
0
Az eredményt terhelő adó (12*50.000)
0
600000



 osztalékalap
0
0
Osztalék szja (16%)
0
0
osztalék EHO (14%)
0
0
Osztalék közterhei összesen
0
0
Nettó éves jövedelem (nettó vállalkozói kivét)
867300
1100000





Tervezgessünk, játszadozzunk el a számokkal, érdemes számolgatni, ha ezzel adót takarítunk meg.
Még egy fontos információ a KATA-ról:
A havi 50. 000Ft-ot fizető, főállású KATA-s havi 81.300 Ft biztosítási alapot szerez, ami kevesebb, mint a minimálbér. Ez hátrányosan érintheti a nyugdíjhoz közelállókat, a később váratlanul munkanélkülivé válókat és a gyermekvállaláson gondolkodókat.
Miért is?
Egyrészt ebből az  alapból számítják például a gyedet, másrészt a nyugdíjnál az idők kiszámításánál egy év KATA-sként eltöltött idő csak 10 hónapnak felel meg.


2014-től lehetőség van arra, hogy havi 75.000 Ft-ot fizessünk az 50.000 helyett, ami 136.250 forint járulékalapra tesz jogosulttá.














































2014. október 16., csütörtök

Az egyéni vállalkozás és a KATA

A KATA, mint tudjuk, nem egy csinos titkárnő, és ezzel  nem is illik már  poénkodni- hanem egy adózási forma 2013 januárja óta. 
Nagyon népszerű, mert egyszerű, könnyen megérthető,és sokaknak kedvező.
Sok kisvállalkozó életét könnyíti meg, mert egy "bizonyos" összeg megfizetésével mentesül majdnem minden adó- és járulékfizetési kötelezettségtől. ( Az iparűzési adótól nem)
Jelentősen csökken az adminisztráció.
Kizárólag bevételi nyilvántartást kell vezetni,  ha nincs munkavállaló, akkor  járulékbevallásokat sem kell beadni, ha nem áfa-körös, akkor ÁFA bevallást sem kell készíteni, csak egy nyilatkozatot kell beadni következő év február 25.-ig és ezzel le is van tudva a papírmunka. Vagy mégse?!
 Egy jelentési kötelezettség mégiscsak van: ha ugyanazon cégnek az adott évben 1 millió Ft-ot meghaladó összegű számlát állít ki(összesen), akkor ezt mindkét félnek jelentenie kell!
A kisadózónak bizonyítania kell, hogy a tevékenysége nem  munkaviszonyt leplez. Ez azt jelenti, hogy a munkahely nem mint munkavállaló, hanem mint vállalkozó dolgoztatja az alkalmazottat, aki számláz a cégnek.
A KATA  fontos feltétele, hogy a bevétel ne haladja meg az évi 6 millió forintot, illetve tört év esetén havi 500 ezer forintot.
 Amennyiben mégis átlépi a 6 milliót, vagy tört évnél az arányosított összeget, a meghaladó részre 40 %-os különadót kell fizetni.
Fontos tudni, hogy ha  valamilyen oknál fogva (például egész hónapban táppémz), mentesül a KATA megfizetése alól, akkor azt a hónapot nem vehetjük figyelembe az értékhatár kiszámításánál. Tegyük fel, hogy 11 hónapot dolgoztunk a vállalkozásunkban, 1 hónapig pedig táppénzen voltunk és 6 millió forint a bevételünk. Ebben az esetben 5millió 500 ezer forint az értékhatár, tehát az 500 ezer forintra meg kell fizetnünk a 40 %-os különadót.
Ennél a résznél már érdemes odafigyelni, vagy szakember segítségét kérni, ugyanis meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozó szempontjából mi a kedvezőbb:
Előfordulhat az is, hogy még akkor is kedvezőbb a KATA-ban maradni, ha a 40 %-os  különadó határát elérte, például ha nincs, vagy nagyon kevés költség számlája van, amit el tudna számolni a bevételével szemben, és ha kilép a KATA hatálya alól, 2 évig nem választhatja.

Mennyit is az a "bizonyos" összeg, amit havonta kell fizetni?
Főállású kisadózó  a havi 50. 000 Ft-ot, másodállású kiadózó pedig havi 25.000 Ft-ot fizet következő hónap 12-ig.
Tudni kell, hogy a másodállásnál  a heti 36 órát meghaladó munkaviszony számít, de jó hír az , hogy összeadható ha valakinek több munkahely által jön össze.

Összefoglalva nagyon kecsegtető adózási forma a KATA, de azért érdemes szakemberrel konzultálni, mielőtt belevágunk, és ha ha benne vagyunk, akkor is időszakonként áttekinteni, hogy alakult a bevételünk, mert pici odafigyeléssel elkerülhető, hogy több adót fizessünk a kelleténél.

2014. október 12., vasárnap

Október az egyéni vállalkozás hónapja az ADÓ-KÖVETŐ-n

Az egyéni vállalkozás, mint vállalkozási forma


Mint minden vállalkozási formának, az egyéni vállalkozásnak is vannak előnyei és hátrányai.
Ezeket  a jellemzőket azonban nem lehet mindenkire nézve  általánosan kijelenteni, hiszen minden vállalkozó helyzete más és más. Van akinek egy bizonyos tulajdonság előnyt jelent, van akinek ugyanez hátrányt vagy veszteséget okozhat.
Mire gondolok?
Itt van például a felelősség kérdése:
 Az egyéni vállalkozónak korlátlan a felelőssége, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás tartozásaiért a saját vagyonával felel.
 Ha valaki olyan tevékenységet kíván végezni, mely nagy kockázattal jár, vagy nagyobb összegeket mozdít meg, például bróker, vagy pénzügyi befektető, akiknél egy-egy döntés nagy kockázattal járhat,  nem ajánlott egyéni vállalkozásban végeznie ezt a tevékenységet. Ebben az esetben ajánlott korlátolt felelősségű vállalkozást indítania.
Előnyös lehet viszont egy olyan szakembernek, aki a szakmájával szeretne foglalkozni, de nem mint alkalmazott, hanem ennél önállóbban, önmaga ura szeretne lenni, megélhetést biztosítani önmagának, és nem így nem szólhat  bele a tevékenységébe egy üzlettárs.
Indítás költségei:
Előnyös lehet a többi vállalkozási formával szemben az is, hogy nincs költsége az egyéni vállalkozás indításának, legalább is amíg a vállalkozói igazolványt nem váltjuk ki, ami nem kötelező.
 Nem szükséges ügyvédhez fordulni, nincs törvényileg előírva kezdő tőke.
Be kell jelentkezni viszont a Kereskedelmi és Iparkamarához, melynek éves díját bejelentkezéskor be kell fizetni (5000 Ft), akkor is ha nem egész évben vállalkozunk.
Azt a néhány tízezer forintos megtakarítást, melyet ezzel nyerünk, könnyen megbánhatunk, ha nem jól gondoljuk át, mi is várható a vállalkozásunk életében. A társasági forma váltás ugyanis  jelentős összegeket jelenthet a későbbiekben.
Adózási, elszámolási szempontok:
Adózási szempontból talán hátránynak bizonyul, hogy az egyéni vállalkozók  az év végén  elért nyereséget kötelesek leadózni, nincs arra lehetőség, hogy a következő időszakra átgöngyölítsék, átvigyék.  Emiatt viszont nincs olyan tőke, melyet még nem adóztunk le, mindig pontosan tisztában lehetünk azzal, hogy mekkora összeget vehetünk majd ki a vállalkozásunkból, és annak mekkora lesz az adóvonzata.
Szüneteltetés, megszüntetés:
Történhetnek olyan események az életben, mikor átmenetileg nem tudjuk folytatni tevékenységünket, ilyenkor van lehetőség szüneteltetésre. Ez az időszak egy hónaptól öt évig terjedhet. Ezalatt a társadalombiztosítási jogviszony szünetel, melynek következményeként nem kell megfizetnünk magunk után a járulékainkat.
Remélhetőleg erre nem kerül sor, de sajnos jöhetnek olyan változások, hogy már nem éri meg többé folytatni a tevékenységünket. 
Ebben az esetben sokkal egyszerűbben meg lehet szüntetni ezt a vállalkozási formát, mint a társas vállalkozásokat.