Online kassza: AP kód feltüntetése kötelező a vásárló számára jól látható helyen!

48/2013 (XI.15) NMG rendelet

" 13. a) A pénztárgépen vagy a pénztárgéphez egyértelműen köthetően, a vásárló számára láthatóan, legalább 3 cm-es betűkkel, jól olvashatóan fel kell tüntetni pénztárgép AP számát. "

Jelentős adónövekedés az egyéni vállalkozásoknál

A jövedelem minimum számításának módosítása sok adóforintot vesz el a vállalkozóktól

A jövedelem minimum számítás ez idáig így nézett ki:                      

 Összes vállalkozói bevétel
- eladott áruk beszerzési értéke
- változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás értéke
   jövedelem minimum alap * 2 %

A módosítást követően így alakul:

Összes vállalkozói bevétel * 2 %

A módosításnak köszönhetően az adó alapját csökkentő tételek kikerültek a számításból. 

Kinek jöhet ez rosszul:
Azok a vállalkozói jövedelem adó szerint adózó egyéni vállalkozók, akiknek az éves eredménye negatív ( veszteség), tehát a költségeik meghaladják a bevételeit, vagy nyeresége alacsonyabb a fenti módszerrel megállapított jövedelem minimumnál, választaniuk kell 49/B § (8) :
-a jövedelem minimum után fizetik meg a vállalkozói személyi jövedelemadót
-adóbevallásukhoz nyilatkozatot mellékelnek, vállalva az esetleg adóhatósági ellenőrzést. 
A vállalkozóknak ez akkora többletadót jelenthet, hogy rákényszerülnek a nyilatkozattételre, mellyel magukra vonják az adóhatóság figyelmét.

 

Cégvezetők, vállalkozók figyelem-a 2015-ös adóévvel kapcsolatos teendők

 

 

 

 

Ön konzultált már könyvelőjével a 2015-ös adóévvel kapcsolatban?

 A tervezés a boldogság egyik forrása- olvastam egy cikkben, melyben arról volt szó, hogy a vállalkozás fejlődésének fenntartása csak és kizárólag folyamatos tervezéssel valósulhat meg. 

Érdemes erre időt fordítani, és könyvelővel konzultálni, mert akár tíz- vagy százezreket is megspórolhat egy vállalkozás a megfelelő adónem kiválasztásával. Ezt a pénzt fordíthatjuk akár fejlesztésre, bővítésre is, melyre járhat adókedvezmény is. (pl. beruházás, létszámbővítés) Az idő pénz, de ez a befektetés megtérül!

• Több új, kedvezményes adónem (KATA, KIVA) lépett életbe az utóbbi néhány évben. Megéri kalkulációt készíttetni a könyvelővel, mert nem biztos, hogy amit több éve még a legkedvezőbbnek ítélt meg, az a mai körülmények között is az, illetve beállhatott olyan változás a cég életében, amely gazdaságosság szempontjából megkövetelné az adónem áttérést. Az sem biztos, hogy a megtervezett eredmény úgy alakult, ahogyan tavaly tervezte, ennek tükrében is érdemes áttekinteni az adónemeket. 
• Vannak bizonyos adófajták, melyeknél év közben is figyelemmel kell lenni, mert bizonyos bevételi határokhoz vannak kötve, melynek átlépésekor magasabb adókulccsal szankciónál a törvény.
•   Az év vége a legalkalmasabb időpont az adózási formák felülvizsgálatára, hiszen már kirajzolódik előttünk az elmúlt év eredménye, ennek fényében láthatjuk mit várhatunk jövőre és az adóváltozások is nagyjából közlésre kerültek, amit egy naprakész könyvelő folyamatosan figyelemmel kísér.
• A jó könyvelő egyik legfontosabb ismérve, hogy  "bármit" megmerünk tőle kérdezni, nincs buta kérdés! Előfordulhat, hogy Ön azt gondolja, hogy az ötletét meg sem lehet valósítani, vagy túl sokba kerülne. A konzultáción azonban fény derülhet olyan tényekre, amelyek előre lendíthetik a megvalósítás felé. Például meglévő cégében új tevékenységként meg lehet valósítani, vagy adókedvezményt igénybe venni a fejlesztésre, vagy pályázaton részt venni.
• Az ilyen konzultációra a könyvelő felkészül, előzetes kalkulációkat készít, melyekkel alátámasztja, megindokolja állítását, valamint adómegtakarítási tippeket ad. Például az alkalmazottak után járó adókedvezményekről, hogyan lehet úgy béreket emelni, hogy a vállalkozásnak ne kelljen sokkal több adót fizetni (cafeteria, fejlesztéssel, beruházással kapcsolatos adókedvezmények)

Amennyiben Ön is szeretné előre tervezni a következő adóévét, vagy bármilyen céggel, cégalapítással kapcsolatos kérdése van, ingyenes konzultációra jelentkezhet az oldalsávon található kapcsolatfelvételi űrlapon, vagy a "kapcsolat" fülön található elérhetőségeken!

Ha fejben már kitaláltad- írdd le! Az üzleti terv a legfontosabb lépés indulás előtt

Gondoljunk arra, hogy amikor házat kezdünk építeni, akkor is megtervezzük, milyen legyen, miből mennyit vegyünk, ki mit dolgozzon stb... Ugyanígy meg kell terveznünk a vállakozást, amelyre ötletünket építjük.

Felelősségteljesen vállalkozást indítani, véleményem szerint egy jól átgondolt üzleti terv nélkül eléggé kockázatos.

 Kimutatások igazolják, hogy az üzleti tervhez igazodó vállalkozások bevétele több, mint 50%-kal gyorsabban növekedett, mint azoknak, akik nem készítettek ilyet. Egyszerűbben fogalmazva az üzleti kudarc elsődleges oka az üzleti terv hiánya.

A vállalkozás indítását tervezőknek ezért az elsődleges tanácsom az, hogy írjunk üzleti tervet. 

Ha nem indulunk pályázattal, vagy hitelfelvétellel, akkor ne bonyolítsuk túl. 
Legyen  érthető és átlátható a számunkra. Egy időszak legyen megtervezve, amihez később viszonyítani tudjuk a vállalkozás eredményességét.

Így időben észlelhetjük, ha valami nem úgy alakul, ahogy terveztünk. Meg tudjuk állapítani, melyik terület működik másként, mint a tervünkben, és időben orvosolni tudjuk a kedvezőtlen folyamatokat. 
Ettől ne sajnáljuk az időt, később többszörösen megtérül. 

 Ne becsüljük se alá, se túl leendő vállalkozásunk lehetőségeit, próbáljuk megmaradni a realitás talaján.

Hasznos oldalak az üzleti terv készítéséhez:
vállalkozás-okosan
Üzleti terv. Hogyan készítsek üzleti tervet?
Hogyan kell üzleti tervet írni?

Egyéni vállalkozás indításának kezdeti lépései

Amennyiben eldöntöttük, hogy a tevékenységünket, mellyel vállalkozni szeretnénk, egyéni vállalkozásban fogjuk végezni, akkor tekintsük át, melyek azok a lépések, melyeket meg kell tennünk a megalakulás érdekében.

 Először gondoljuk végig, milyen tevékenységet fogunk végezni,  és ahhoz milyen szakhatósági engedélyre, szakmai követelményre van szükség. Ha nem rendelkezünk a megfelelő végzettséggel, megoldható alkalmazott felvételével.

 Érdemes ügyfélkaput nyitnunk, mert ezzel a későbbiekben is fáradság nélkül intézhetünk ügyeket. Ehhez egy alkalommal kell befáradnunk bármely okmányirodába.

Erről bővebben itt tájékozódhat:

 

Az ügyfélkapuba történő belépést követően, az ügyintézés fülön az "egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése" -re kattintva, a megye és a település kiválasztása után megjelenik a kitöltendő nyomtatvány linkje.

 Erre kattintva a nyomtatvány letöltődik az ÁNYK programba(nyomtatványkitöltő program, letölthető a NAV oldaláról), innen elindítva, kitöltjük, majd beküldjük az ügyfélkapun keresztül.

Érdemes odafigyelni a kitöltésnél az adózási formára.

 Ha terveink szerint az árbevételünk nem fogja elérni az évi 6 millió forintot, akkor választhatjuk Áfa szempontból az alanyi adómentességet (19. sor), és a KATA adózási formát (17. sor), melyről bővebben itt olvashatsz:

Ha hibátlanul töltöttük ki a nyomtatványt, néhány napon belül megküldik az erről szóló igazolást.

Ezután be kell jelenteni vállalkozásunkat a NAV-nak (14T101E), a helyi önkormányzathoz az iparűzési adó alá, a Kereskedelmi és Iparkamarához, valamint bankszámlát kell nyitnunk. (A nem áfa-körös vállalkozásoknak nem kötelező a bankszámla nyitás)

Fontos még, hogy ha az egyéni vállalkozásban főállásban dolgozunk, be kell jelentenünk a biztosítási jogviszony keletkezését is. (14T1041)

Ne feledkezzünk el a bélyegzőről és a számlatömbről sem.

 Ha KATA adózást választottunk, írassuk rá a bélyegzőnkre "kisadózó", így biztos nem fog lemaradni egyetlen számláról sem.

Az adózási forma és az áfa kérdésben érdemes szakember segítségét kérni. 

Amennyiben kérdése van, tegye fel, válaszolni fogok:kérdésfeltevés egyéni vállalkozással kapcsolatban

KATA vagy SZJA?

 http://adokoveto.blogspot.hu/2014/10/az-egyeni-vallalkozas-es-kata.html Az itt található bejegyzéshez állítottam össze egy összehasonlító táblázatot.
 

SZJA - KATA összehasonlítás SZJA törvény szerint alatt adózó egyéni vállalkozó KATA hatálya alatt adózó egyéni vállalkozó Bevétel 3200000 3200000 Költség 1500000 1500000 Bruttó vállalkozói kivét (minbér*12) 1416000 0 Szja (bruttó bér*0,16) 226560 0 Nyugdíjjárulék (bruttó bér*0,1) 141600 0 Egészségbiztosítási járulék (bruttó bér*1,5*0,07) 148680 0 Munkaerőpiaci járulék (bruttó bér*1,5*0,015) 31860 0 Nettó vállalkozói kivét (bruttó-levonások) 867300 0 Szocho (bruttó bér*1,125*0,27) 430110 0 Bevétel-Költségek (bevétel-költség-buttó kivét-szocho) -146110 1700000 Vállalkozói adóalap -146110 0 Az eredményt terhelő adó (12*50.000) 0 600000  osztalékalap 0 0 Osztalék szja (16%) 0 0 osztalék EHO (14%) 0 0 Osztalék közterhei összesen 0 0 Nettó éves jövedelem (nettó vállalkozói kivét) 867300 1100000
Tervezgessünk, játszadozzunk el a számokkal, érdemes számolgatni, ha ezzel adót takarítunk meg. Még egy fontos információ a KATA-ról: A havi 50. 000Ft-ot fizető, főállású KATA-s havi 81.300 Ft biztosítási alapot szerez, ami kevesebb, mint a minimálbér. Ez hátrányosan érintheti a nyugdíjhoz közelállókat, a később váratlanul munkanélkülivé válókat és a gyermekvállaláson gondolkodókat. Miért is? Egyrészt ebből az  alapból számítják például a gyedet, másrészt a nyugdíjnál az idők kiszámításánál egy év KATA-sként eltöltött idő csak 10 hónapnak felel meg.
2014-től lehetőség van arra, hogy havi 75.000 Ft-ot fizessünk az 50.000 helyett, ami 136.250 forint járulékalapra tesz jogosulttá.

Az egyéni vállalkozás és a KATA

A KATA, mint tudjuk, nem egy csinos titkárnő, és ezzel  nem is illik már  poénkodni- hanem egy adózási forma 2013 januárja óta. 

Nagyon népszerű, mert egyszerű, könnyen megérthető,és sokaknak kedvező.

Sok kisvállalkozó életét könnyíti meg, mert egy "bizonyos" összeg megfizetésével mentesül majdnem minden adó- és járulékfizetési kötelezettségtől. ( Az iparűzési adótól nem)

Jelentősen csökken az adminisztráció.

Kizárólag bevételi nyilvántartást kell vezetni,  ha nincs munkavállaló, akkor  járulékbevallásokat sem kell beadni, ha nem áfa-körös, akkor ÁFA bevallást sem kell készíteni, csak egy nyilatkozatot kell beadni következő év február 25.-ig és ezzel le is van tudva a papírmunka. Vagy mégse?!

 Egy jelentési kötelezettség mégiscsak van: ha ugyanazon cégnek az adott évben 1 millió Ft-ot meghaladó összegű számlát állít ki(összesen), akkor ezt mindkét félnek jelentenie kell!

A kisadózónak bizonyítania kell, hogy a tevékenysége nem  munkaviszonyt leplez. Ez azt jelenti, hogy a munkahely nem mint munkavállaló, hanem mint vállalkozó dolgoztatja az alkalmazottat, aki számláz a cégnek.

A KATA  fontos feltétele, hogy a bevétel ne haladja meg az évi 6 millió forintot, illetve tört év esetén havi 500 ezer forintot.

 Amennyiben mégis átlépi a 6 milliót, vagy tört évnél az arányosított összeget, a meghaladó részre 40 %-os különadót kell fizetni.

Fontos tudni, hogy ha  valamilyen oknál fogva (például egész hónapban táppémz), mentesül a KATA megfizetése alól, akkor azt a hónapot nem vehetjük figyelembe az értékhatár kiszámításánál. Tegyük fel, hogy 11 hónapot dolgoztunk a vállalkozásunkban, 1 hónapig pedig táppénzen voltunk és 6 millió forint a bevételünk. Ebben az esetben 5millió 500 ezer forint az értékhatár, tehát az 500 ezer forintra meg kell fizetnünk a 40 %-os különadót.

Ennél a résznél már érdemes odafigyelni, vagy szakember segítségét kérni, ugyanis meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozó szempontjából mi a kedvezőbb:

Előfordulhat az is, hogy még akkor is kedvezőbb a KATA-ban maradni, ha a 40 %-os  különadó határát elérte, például ha nincs, vagy nagyon kevés költség számlája van, amit el tudna számolni a bevételével szemben, és ha kilép a KATA hatálya alól, 2 évig nem választhatja.

Mennyit is az a "bizonyos" összeg, amit havonta kell fizetni?

Főállású kisadózó  a havi 50. 000 Ft-ot, másodállású kiadózó pedig havi 25.000 Ft-ot fizet következő hónap 12-ig.

Tudni kell, hogy a másodállásnál  a heti 36 órát meghaladó munkaviszony számít, de jó hír az , hogy összeadható ha valakinek több munkahely által jön össze.

Összefoglalva nagyon kecsegtető adózási forma a KATA, de azért érdemes szakemberrel konzultálni, mielőtt belevágunk, és ha ha benne vagyunk, akkor is időszakonként áttekinteni, hogy alakult a bevételünk, mert pici odafigyeléssel elkerülhető, hogy több adót fizessünk a kelleténél.

Október az egyéni vállalkozás hónapja az ADÓ-KÖVETŐ-n

Az egyéni vállalkozás, mint vállalkozási forma

Mint minden vállalkozási formának, az egyéni vállalkozásnak is vannak előnyei és hátrányai.

Ezeket  a jellemzőket azonban nem lehet mindenkire nézve  általánosan kijelenteni, hiszen minden vállalkozó helyzete más és más. Van akinek egy bizonyos tulajdonság előnyt jelent, van akinek ugyanez hátrányt vagy veszteséget okozhat.

Mire gondolok?

Itt van például a felelősség kérdése:

 Az egyéni vállalkozónak korlátlan a felelőssége, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás tartozásaiért a saját vagyonával felel.

 Ha valaki olyan tevékenységet kíván végezni, mely nagy kockázattal jár, vagy nagyobb összegeket mozdít meg, például bróker, vagy pénzügyi befektető, akiknél egy-egy döntés nagy kockázattal járhat,  nem ajánlott egyéni vállalkozásban végeznie ezt a tevékenységet. Ebben az esetben ajánlott korlátolt felelősségű vállalkozást indítania.

Előnyös lehet viszont egy olyan szakembernek, aki a szakmájával szeretne foglalkozni, de nem mint alkalmazott, hanem ennél önállóbban, önmaga ura szeretne lenni, megélhetést biztosítani önmagának, és nem így nem szólhat  bele a tevékenységébe egy üzlettárs.

Indítás költségei:

Előnyös lehet a többi vállalkozási formával szemben az is, hogy nincs költsége az egyéni vállalkozás indításának, legalább is amíg a vállalkozói igazolványt nem váltjuk ki, ami nem kötelező.

 Nem szükséges ügyvédhez fordulni, nincs törvényileg előírva kezdő tőke.

Be kell jelentkezni viszont a Kereskedelmi és Iparkamarához, melynek éves díját bejelentkezéskor be kell fizetni (5000 Ft), akkor is ha nem egész évben vállalkozunk.

Azt a néhány tízezer forintos megtakarítást, melyet ezzel nyerünk, könnyen megbánhatunk, ha nem jól gondoljuk át, mi is várható a vállalkozásunk életében. A társasági forma váltás ugyanis  jelentős összegeket jelenthet a későbbiekben.

Adózási, elszámolási szempontok:

Adózási szempontból talán hátránynak bizonyul, hogy az egyéni vállalkozók  az év végén  elért nyereséget kötelesek leadózni, nincs arra lehetőség, hogy a következő időszakra átgöngyölítsék, átvigyék.  Emiatt viszont nincs olyan tőke, melyet még nem adóztunk le, mindig pontosan tisztában lehetünk azzal, hogy mekkora összeget vehetünk majd ki a vállalkozásunkból, és annak mekkora lesz az adóvonzata.

Szüneteltetés, megszüntetés:

Történhetnek olyan események az életben, mikor átmenetileg nem tudjuk folytatni tevékenységünket, ilyenkor van lehetőség szüneteltetésre. Ez az időszak egy hónaptól öt évig terjedhet. Ezalatt a társadalombiztosítási jogviszony szünetel, melynek következményeként nem kell megfizetnünk magunk után a járulékainkat.

Remélhetőleg erre nem kerül sor, de sajnos jöhetnek olyan változások, hogy már nem éri meg többé folytatni a tevékenységünket. 

Ebben az esetben sokkal egyszerűbben meg lehet szüntetni ezt a vállalkozási formát, mint a társas vállalkozásokat. 

Mit termelhetünk, milyen tevékenységeket végezhetünk őstermelőként?

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő 

-növénytermelés,

-ültetvénytelepítés, 

-állattenyésztés, 

-termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban

- egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, 

-a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az SZJA tv. 6. mellékletének  II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve

- a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is.

 A mezőgazdasági termékek gyűjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gyűjtést folytató magánszemélynek a gyűjtés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni.

 -A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban – ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta – az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.

^- A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert elérő kiszerelésben (kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztania.

Bővebb információt az Személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. számú mellékletében olvashatunk: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV

Mennyit kell maga után fizetnie az őstermelőnek?

Először nézzük meg, hogy ha az idén váltjuk ki az igazolványt, akkor milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik:

Ehhezt tudnunk kell, hogy mint mezőgazdasági őstermelő akkor válunk  biztosítottá és így akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettségünk, ha 

-nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyunk és más egyéb jogcímen sem vagyunk biztosítottak, 

- a nyugdíjkorhatárig hátralévő időnk és a már megszerezett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. (Tbj. 5. §)

Eben az esetben a minimálbér, vagyis 2014-ben 101 500 forint után fizetünk 7% egészségbiztosítási és 10 % nyugdíjjárulékot, valamint 27 % szociális hozzájárulási adót, ami  44.660 Ft havonta.( Tbj 30/A §,  szocho-törvény 457. §)

Most nézzük meg mi a helyzet akkor, ha már tavaly is őstermelők voltunk:

Ebben az esetben azt kell figyelembe venni, hogy volt-e jövedemünk ebből a tevékenységünkből, és ha igen, akkor mekkora.

Tegyük fel, hogy volt jövedelmünk, de a 8 millió forintot nem haladta meg: (mezőgazdasági kistermelő)

Ilyenkor az előző évben  elért jövedelmünk   a 20 %-a után kötelesek vagyunk  fizetni 4 % természetbeni egészségbiztosítási és 10 % nyugdíjjárulékot. Például ha 6 millió forint volt az előző évi őstermelői tevékenységből származó jövedelmünk, akkor ennek a 20 %-a, vagyis 1 millió 200 ezer forint, vagyis havonta 100 ezer forint után fizetjük a járulékot. (14 %)

A 27 százalékos szociális hozzájárulási adót pedig nem kell megfizetnünk, ha nem értük el az előző évben a 8 millió forint jövedelmet. (szocho-törvény, 454.§ (6) bekezdés c) pont)

De mi van akkor, ha nemhogy a 8 millió forintot nem haladta meg, de egy forint jövedelmünk sem keletkezett az előző évben:

Ebben az esetben, mivel a Tbj 5. §-a alapján biztosítottak vagyunk, így annak ellenére, hogy nem kell fizetnünk (mivel 0 forint volt a jövedelmünk) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, jogosultak leszünk a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatásokra. 

A nyugdíjnál viszont arra oda kell figyelni, hogy ilyenkor nincs szolgálati időként elismerhető időszak. 

A szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetnünk ha nem volt előző évi jövedelmünk.