Mit termelhetünk, milyen tevékenységeket végezhetünk őstermelőként?

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő 

-növénytermelés,

-ültetvénytelepítés, 

-állattenyésztés, 

-termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban

- egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, 

-a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az SZJA tv. 6. mellékletének  II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik, ideértve

- a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést is.

 A mezőgazdasági termékek gyűjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gyűjtést folytató magánszemélynek a gyűjtés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni.

 -A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban – ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta – az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.

^- A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert elérő kiszerelésben (kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztania.

Bővebb információt az Személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. számú mellékletében olvashatunk: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV

Mennyit kell maga után fizetnie az őstermelőnek?

Először nézzük meg, hogy ha az idén váltjuk ki az igazolványt, akkor milyen járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik:

Ehhezt tudnunk kell, hogy mint mezőgazdasági őstermelő akkor válunk  biztosítottá és így akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettségünk, ha 

-nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyunk és más egyéb jogcímen sem vagyunk biztosítottak, 

- a nyugdíjkorhatárig hátralévő időnk és a már megszerezett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. (Tbj. 5. §)

Eben az esetben a minimálbér, vagyis 2014-ben 101 500 forint után fizetünk 7% egészségbiztosítási és 10 % nyugdíjjárulékot, valamint 27 % szociális hozzájárulási adót, ami  44.660 Ft havonta.( Tbj 30/A §,  szocho-törvény 457. §)

Most nézzük meg mi a helyzet akkor, ha már tavaly is őstermelők voltunk:

Ebben az esetben azt kell figyelembe venni, hogy volt-e jövedemünk ebből a tevékenységünkből, és ha igen, akkor mekkora.

Tegyük fel, hogy volt jövedelmünk, de a 8 millió forintot nem haladta meg: (mezőgazdasági kistermelő)

Ilyenkor az előző évben  elért jövedelmünk   a 20 %-a után kötelesek vagyunk  fizetni 4 % természetbeni egészségbiztosítási és 10 % nyugdíjjárulékot. Például ha 6 millió forint volt az előző évi őstermelői tevékenységből származó jövedelmünk, akkor ennek a 20 %-a, vagyis 1 millió 200 ezer forint, vagyis havonta 100 ezer forint után fizetjük a járulékot. (14 %)

A 27 százalékos szociális hozzájárulási adót pedig nem kell megfizetnünk, ha nem értük el az előző évben a 8 millió forint jövedelmet. (szocho-törvény, 454.§ (6) bekezdés c) pont)

De mi van akkor, ha nemhogy a 8 millió forintot nem haladta meg, de egy forint jövedelmünk sem keletkezett az előző évben:

Ebben az esetben, mivel a Tbj 5. §-a alapján biztosítottak vagyunk, így annak ellenére, hogy nem kell fizetnünk (mivel 0 forint volt a jövedelmünk) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, jogosultak leszünk a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatásokra. 

A nyugdíjnál viszont arra oda kell figyelni, hogy ilyenkor nincs szolgálati időként elismerhető időszak. 

A szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetnünk ha nem volt előző évi jövedelmünk.